Az immunrendszerünk egészségéért főzőiskola elméleti anyaga

FIGYELEM! Aki beteg, forduljon orvoshoz! Ez a főziskola nem helyettesíti az orvosi kezelést! Az egészséggel kapcsolatos könyvek olvasása nem pótolja az orvosi diagnózist, kezelést és az egyéni táplálkozási tanácsot. A főzőiskola hatékony és eredményes végrehajtásához kérd ki makrobiotikus szakértő véleményét.

Közepesen súlyos rendellenességek, tünetek tapasztalása esetében makrobiotikus tanácsadó segítségével kövesd az állapotodnak megfelelő étrendet a három általános gyógyító étrend típusból. Súlyosabb betegségeknél kérd képzett makrobiotikus tanácsadó egyéni étrend javaslatát is.

A csodálatos immunrendszer

Immunrendszerünk minden nap szorgalmas munkával védelmez bennünket a kórokozók ezreitől, olyan hatékonyan, hogy a működését észre sem vesszük. A kórokozókon a fertőző mikroorganizmusokat értjük, például baktériumokat – ezred-mm méretű egysejtűek – vagy vírusokat – ezerszer kisebbek – és olyan ártalmas gombafajtákat, amelyek megbetegíthetnek.

Manapság sokan szenvednek allergiás megbetegedésektől, mint a szénanátha, vagy autoimmun betegségektől, mint a reumás ízületi károsodás, ők a túlzottan agresszív immunválasz következményeit viselik. Ezek a panaszok egy nem megfelelően szabályozott immunrendszer következményei. Születhetnek nem működő immunrendszerrel, súlyos kombinált immunhiánnyal, az AIDS az egész immunrendszer védekező képességét tönkreteheti.

Rendben működve ugyanez az immunrendszer óv meg attól, hogy megfertőződjünk. A működőképes immunrendszer teszi lehetővé, hogy a szervezet a kórokozókat, a hibásan működő sejteket programozottan, a sejtek természetes cserefolyamataiban a saját sejteket felismerve a szükségeseket eltávolítsa. A természetes környezet tele van baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, amelyektől az egészséges szervezet meg tudja védeni magát. Működő immunrendszerrel is érhet bennünket enyhébb fertőzés, ekkor általában belázasodunk, hányingerünk vagy hasmenésünk lesz és kevés pihenés után rendbejövünk.

Az immunrendszer mindenhol jelen van a testünkben és több különféle sejtből áll. A vérkeringéssel a testünk minden részébe eljutó vérünk vörösvértesteket és fehérvérsejteket tartalmaz, a fehérvérsejtek az immunrendszer részeként működnek. Különösen sok immunsejt található a nyirokcsomókban és a lépben, fertőzés esetén innen indul a védekezés. Immunrendszerünk védelmet nyúlt minden olyan helyen, ahol a testünk érintkezik a környezettel, mint a bőr, az orr, a tüdő, a száj és a belek. A bőrben is sok a fehérvérsejt, hogy megakadályozzák a fertőzést a bőrsérüléseken át, a fehérvérsejtek egy fajtája, a neutrofilek vándorolnak a bőrsérülés helyére.  A fehérvérsejtek másik formája a makrofágok, amelyek a bőrben, a tüdőben, a májban és a bélrendszerben felfalják a kórokozókat.

Az apró limfocitáknak három fajtáját ismerjük. A csontvelőben termelődő B-sejtek antitesteket készítenek, amelyek a kórokozókhoz tapadva készítik elő azok elpusztítását. A segítő T-sejtek elősegítik a B-sejtek antitest képzését és a makrofágok hatékony működését. Az ölő T-sejtek pusztítják el a vírussal fertőzött sejteket. A T-sejtek a csecsemőmirigyben fejlődnek.

A fehérvérsejtek másik formái az ágszerű nyúlványaikról felismerhető dendritikus sejtek, amelyek fertőzés esetén megmutatják a segítő T-sejteknek, hogy milyen kórokozóról van szó és hogyan lehet ellenük védekezni, adhéziós jelzőmolekulákat bocsájtanak ki, hogy felhívják a környező immunsejtek figyelmét a fertőzésre. A segítő T-sejtek azonosítják be a kórokozót és riadóztatják az immunrendszer többi sejtjeit.

A fehérvérsejtek többfélék, ahogy a tevékenységük is, mégis szorosan együttműködnek a szervezet egyensúlyáért. A kórokozók eltávolítására a neurofilek és a makrofágok a baktériumokat apró darabokra bontva falják fel. A káros baktériumok toxikus kémiai anyagokat is termelnek, ezek semlegesítésére a B-sejtek antitestekkel burkolják be és megjelölik őket, táplálékként a makrofágok számára. A B-sejtek antitestei vírusokhoz is kapcsolódhatnak megakadályozva ezek sejtekbe jutását és szaporodását. A már vírusfertőzött sejteket az ölő T-sejtek pusztítják el megakadályozva a vírusok további szaporodását.

Az immunrendszerünk emlékszik minden korábbi kórokozóra, ismételten már nem betegszünk meg tőle, ez az immunológiai memória. Minden nap kórokozók ezreivel találkozunk és minden új korokozónál új folyamat kezdődik. A szervezetnek sok különféle limfocitára van szüksége, ezek rendelkezésre is állnak, több milliárd antigén receptorunk van. Mire felnőtté válunk immunrendszerünk sejtemlékezte már hatalmas, képes azonosítani egy fertőzés kórokozóját és el tudja dönteni, hogy mi a legjobb védekezés ellene, ez az antigén specifikus működés.

A T-sejtek és a B-sejtek felszínén apró rudacskákra hasonlító antigén receptorok vannak, a T-sejtek Y alakúak két mélyedéssel, a B-sejtek receptorai rúd alakúak egy mélyedéssel. Mindegyik végén különféle formájúak ezek a mélyedések, amelyek a korábban már megismert kórokozókhoz illeszkednek, így azonosítva be őket.

Első fertőzés esetében a B-sejteknek egyik részének egy hétbe telik, mire antitesteket készít ellene, a memória B-sejt pedig emlékezni fog rá. Újabb fertőzés esetén azok a memória B-sejtek fognak antitesteket termelni, amelyek képesek az adott vírushoz kapcsolódni, ekkor ezek már gyorsan termelnek szuper-antitesteket. Bármely fertőzésen átesett embernek rengeteg memória T-sejtje és B-sejtje van, amely az adott kórokozót újabb fertőzés esetén már képes felismerni.

Az immunrendszer védelmi vonalai

• Az immunrendszer első védelmi vonala a bőr. A bőr faggyút és verejtéket termel, ezek is gátolják a kórokozók bejutását, a verejtékezéssel pedig rengeteg méreganyag távozik a szervezetéből.
• Az immunrendszer részei a két mandula, a csecsemőmirigy és a lép.
• Az immunrendszer működésének legfontosabb része a bélrendszer, erősségének nagy része ebből származik, alapvetően a bélflóra védi meg szervezetet a vírusoktól és baktériumoktól, ha a baktériumflóra rendben működik, akkor immunrendszer is. 
• A nyirokereknél található többszáz nyirokcsomó a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék területén. A fertőzésekkel szemben a nyirokcsomókban gyors szaporodásnak induló limfociták veszik fel a küzdelmet. Ezek a limfociták a fehérvérsejtek egyik típusa.

Minden immunsejt fehérvérsejt, amelyek a kemény csontok szivacsos belső részében a csontvelőben keletkeznek. A T-sejtek mások, az ezek gyártására alkalmas vérképző őssejtek a csecsemőmirigyben működnek. A véren, az érrendszeren át áramolnak ki a csontvelőből és a csecsemőmirigyből az egész testbe, a nyirokcsomókba és a lépbe vándorolnak, ahonnan majd az immunválasz kiindul. Az immunsejtek a csak általuk használt nyirokerekben és az érrendszerben járják be a testet. A nyirokcsomók a nyirokrendszer ellenőrző és útjelző állomásai, ahol nagy számban gyűlnek össze az immunsejtek. A vérben utazó immunsejtek pedig a lépben gyűlnek össze nagy számban. Egymással összefüggő bonyolult folyamatsoroknak köszönhetjük az egészségünket.

A nagyszámú és sokféle, együttműködő immunsejtek vándorolnak a szervezetben és információt adnak át egymásak. A még egymástól nagy távolságra lévő immunsejtek kommunikációját is lehetővé teszik a különféle citokin hírvivő molekulák. A megfelelő citokin receptorral rendelkező immunsejtek kapják meg a megfelelő instrukciót az aktivizálódásra, osztódásra, lassításra, leállásra vagy önmaguk elpusztítására. 

Az immunválasz a szervezet immunsejtjei által indított reakció, amely a szervezetet megszabadítja a kórokozótól. Olyan megfelelő immunválaszra van szükség, amely csak akkor és olyan mértékben aktív, amennyire szükséges. A regulátor T-sejt feladata, hogy az immunválaszt szabályozza. Az immunrendszer képes arra, hogy a túlzott reakciót gátolja, egy folyamatban lévő reakciót leállítson vagy annak az elindítását megakadályozza.

Miért támadja meg az immunrendszer a táplálékot vagy a szervezetet?

A táplálékkal, illetve a gyomorban és a bélrendszerben élő hasznos baktériumokkal szembeni toleranciát az immunrendszer különleges mechanizmusai teszik lehetővé. Az immunrendszer toleranciája, hogy befogadja a táplálékot, elfogadja, sajátjának tekinti a szervezetet és a közelében lévő ártalmatlan anyagokat.

Hogy a szervezet önmagát ne támadja a T-sejtek – a csecsemőmirigyben – és a B-sejtek – a csontvelőben – vizsgálaton mennek át, hogy tartalmaznak-e olyan antigén receptorokat, amelyek a szervezet saját sejtjeivel kapcsolódhatnának, ezek a sejtek ott helyben elpusztulnak. Ha kevés elfajzott sejt meg is marad, normál esetben a szabályozó T-sejtek segítenek megfékezni őket, hogy ne okozzanak túlzott immunválaszt.

Amikor az immunsejtek ártalmatlan dolgok ellen lendülnek támadásba, allergiának nevezzük. Allergia kialakulhat rögtön a bejutás után vagy valamivel később. Az egész szervezetre kiterjedő intenzív, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, ami azonnali orvosi kezelést igényel. Allergiafajták például az ekcéma, asztma, szénanátha – poratkára, virágporra, állatszőrre – lehetnek allergiások a méhcsípésre, a mézre, bizonyos fémekre, kontaktlencsére, penicillinre, nyírfára, bizonyos ételekre, mint rák, kagyló, hal, tojás, tej, földimogyoró, búza, mák, szója stb.

Ha az immunrendszer toleranciáját nem tudjuk fenntartani, akkor a szervezet saját sejtjei ellen indulnak támadásba, autoimmun betegségeket létrehozva. Ilyenek a szklerózix multiplex, az reumás ízületi károsodás, izomgyengeség, erek pusztulása, májkárosodás, hasnyálmirigy károsodás (1. típusú cukorbetegség), veseelégtelenség, a vékonybél bolyhainak a pusztulása (cöliákia, lisztérzékenység) stb.

A gyenge immunrendszer enyhébb és súlyosabb jelei

• Fáradtság minden különösebb ok nélkül ébredés után, álmosság elegendő alvás után is, álmatlanság, kimerültség a normál tevékenységekben
• Vashiányos vérszegénység
• Hajhullás
• Rendellenességek a bőrön, a test legnagyobb immunszervén, lassan és hegekkel gyógyuló sebek, bőrkiszáradás, elszíneződések, bőirritáció
• Száraz szem és orrnyálkahártya
• Gyakori megfázás, torokfájás és influenza
• Gyakori és visszatérő fertőzések, herpesz, gyulladt és vörös íny,
• Emésztési problémák, hasi görcsök, hasmenés, hányinger, gyomor és bélgyulladás
• Allergiák porra, pollenre, egyéb allergénekre és különféle táplálékokra
• Autoimmun rendellenességek
• Daganatos megbetegedések

Immunrendszerünk modernkori kihívásai és az egyéni lehetőségeink

Mikroorganizmusokkal vagyunk körülvéve milliárd számra. Természetes szimbiózisban élünk velük, a bélflóránk nélkül nem tudnánk élni, a segítségükkel vonjuk ki az emésztőrendszerben a tápanyagokat az élelmiszerekből, természetes részei a testünknek. A bélrendszerben többszáz különböző mikroba tenyészik, a naponta elfogyasztott ételekkel hatunk arra, hogy a hasznos mikrobák szaporodnak bennünk vagy a károsak szaporodnak túl.

Az immunrendszer egészséges bélflórával képes a kifogástalan működésre. Már az 50-es években – például René Dubois – azt vizsgálta, hogy milyen fontos szerepet játszik az anyagcsere, az emésztőrendszer és az étrend a betegségeknek való ellenállásban és az ezekből való gyógyulásban. Fontosak még az immunrendszer szempontjából az egészségesen működő meridiánok – fő energia vezetékek – a fő szervek, a mirigyek, a hormonok, a vér, a nyirokfolyadék, az emésztő nedvek és enzimek, a csontok, az idegek, az izmok és a bőr funkcióinak megfelelő működése. 

A modern életforma a krónikus stressznek, a toxikus környezetnek és a globális világ egyéb hatásainak köszönhetően kihívások elé állítja a szervezetünket. A csökkent immunitás vagy a túlzott immunreakció sokféle káros megélési mód, életmód, étrend és környezeti hatás következménye lehet.

Ritkán eredményes az a felfogás, amely kizárólag a vírusok és baktériumok tőlünk való elszigetelésével foglalkozik. A megoldás a teljes egészség átfogó szemlélete, beleértve a fizikai, mentális és spirituális egészséget és jóllétet is.

Hippokratész már több száz éve azt vallotta, hogy a „táplálékod legyen a gyógyítód”. Az modern tudományt megelőzően is ismert volt, hogy a természetes étrendet, életmódot követő, egészséges emberek ellenállóak a betegségeknek vagy egyszerű étrendi változtatással könnyedén gyógyulnak ki belőlük.

Többezer évvel a penicillin felfedezése előtt Kínában a bőrsérüléseket már erjesztett, penészes szójababbal kezelték. Hasonló ősi kezelési leírásokat tartalmaz a zsidó Talmud. A közös nevező ezekben az ősi kezelési módokban az fermentált, erjesztett gabona vagy babféle alkalmazása a gyógyításban. Amíg az 1960-as években a tudósok mesterséges módon elő nem állítottak antibiotikumokat, addig hasonló forrásokból származtak a gyógyítók természetes antibiotikumot tartalmazó hagyományos kenőcsei, pakolásai. 

A szintetikus gyógyszerek, antibiotikumok, védőoltások időszakának beköszöntével eltűnni látszottak a korábbi századokban emberéletek sokaságát követelő betegségek. Az antibiotikumokat mára sokszor feleslegesen is alkalmazzák, ennek mellékhatásait sokan megtapasztalták: hasmenés, kiütések, láz, allergiás reakció, vérszegénység, vérzés, csontvelő, vese, máj és központi idegrendszeri problémák formájában. Az antibiotikumok túlzott használata tönkreteszi az anyagcserét, megbontja a bélflóra egyensúlyát, elszaporodik a candida albicans, más kórokozó gomba vagy baktérium, terjednek a vírusfertőzések. Azt is kimutatták a tudományos kutatások, hogy az antibiotikumok gátolják a vörösvértestképzést, akadályozzák a B12-vitamin anyagcserét, válogatás nélkül elpusztítják a belekben a bélbaktériumokat, a nélkülözhetetleneket is, amelyek a K-vitamin, a biotin, a riboflavin, a B5- és B6-vitamin szintetizálásában játszanak szerepet. (Marc Lappé: When Antibiotics Fail, 1986) Pedig éppen ezek a tápanyagok kapcsolatosak az immunrendszer megfelelő működésével. Az utóbbi években pedig ezeknek az antibiotikumoknak már ellenálló, rezisztens baktériumok okoznak világszerte betegségeket.

Katonai célból kísérleteznek vegyi, biológiai fegyverekkel, kipróbálják őket laboratóriumokban. Ezekből a laboratóriumokból gondatlanságból vagy szándékosan kijutva érhetnek embereket vírusfertőzések. A globális világban, a hajózással, a légi és szárazföldi közlekedéssel gyorsan jutnak el a fertőzések egyik kontinensről a másikra, ezért egy-egy vírus hamar okozhat több helyen is járványt.

Az atombomba kísérletek, az atomerőmű balesetek és a háborúkban bevetett radioaktív fegyverek káros hatásai sem ismernek országhatárokat és hosszú ideig többféle radioaktív sugárzást bocsájtanak ki.

Az orvosi kezelések közül erősen megterhelik az immunrendszert a röntgen besugárzások és a kemoterápia.

A baktériumok, vírusok elpusztítására az élelmiszeriparban használatos ionizáló besugárzás olyan tápanyagcsökkenést és egyéb változásokat hoz létre az élelmiszerekben, amelyek a fogyasztóinál nemzőszervi rendellenességeket, kromoszóma hibákat, gyakoribb rákos megbetegedést okozhatnak.

Az ipari állattartással, mezőgazdasággal és élelmiszer termeléssel összefüggően is sokféle vegyi és hormonális szennyezés fordul elő, pl. az e-coli, szalmonella, stafilococcus, lisztéria, kergemarha kór, száj és körömfájás, fuzárium gombafertőzés.

A modern városi étrendben eltúlzott az állati fehérje, a húsfélék, a tojás, az állati zsiradékok, a tejtermékek, sajtok, a finomított fehér gabonák és lisztek, valamint a cukor és az alkohol fogyasztása. Ezekből az ételektből és az italokból a fogyasztója szervezetének savbázis-egyensúlyát felborító savak keletkeznek, az immunrendszer pedig a savas környezetben gyengébben működik.

Egyre több az elhízott és a túlsúlyos ember világszerte. Sokféle oka lehet ennek: érzelmi evőként örömükben és bánatukban esznek, hormonális okból, mert nem érzik a telítettséget az étkezésnél, genetikai okból folyamatos a késztetésük arra, hogy feltöltsék a zsírraktárakat, valamilyen betegség, a nem megfelelő “junk food“ táplálkozás miatt, vagy egyszerűen a téli napfényhiányos és a “maradjotthon” időszakban nem állt arányban egymással az elfogyasztott étel és a mozgás. Az elhízás és a túlsúly csökkenti a T-ölősejtek és a makrofágok működését, a megemelkedett koleszterin- és vérzsírszint is rontják az immunrendszer működését, gyakoribb fertőzésekhez vezetnek.

Az iparból, a fűtésből, az energiatermelésből, a közlekedésből és egyéb forrásokból származó légszennyezés már olyan méreteket öltött, hogy a városokat egyre gyakrabban borítják szürke felhők, szmog riadókat is elrendelnek. Többször és több helyen esett már savas vagy radioaktív részecskékkel teli eső is. Ezek nem csak a légzőszerveinkre, hanem egész testünk egészségére is káros hatással vannak.

Modern korunkban gyakori a nehézfémterheltség, a kadmium, a higany, az ólom, a nikkel, és egyéb nehézfém-szennyezések, melyek a szervezetben lerakódva gátolják az immunrendszert.

Káros hatást gyakorolhat ránk az elektroszmog, a földsugárzás, a vízér. Ha valaki vízerek kereszteződésben fekszik, az blokkoló hatással lehet az immunrendszerére is.

A szenvedélybetegségek is nagyon károsak az immunrendszerre. A rendszeres nagy mennyiségű alkoholfogyasztás hatására csökken a testben a limfociták száma. A koffeinfogyasztás – kávé, energia italok, fekete tea – eltúlzása serkenti az immunrendszer-gátló hormonok elválasztását. A dohányzással a szervezetbe jutó nikotin rontja a sejtek oxigénellátását, kivonja a testből az immunrendszer működéséhez fontos C-vitamint, rontja a védekező rendszer teljesítőképességét.

A traumák, a tartós feszültségek és stresszhelyzetek, a tartós félelem a savasító ételekkel együtt hozzájárulnak a szervezet elsavasodásához és komolyan gyengítik az immunrendszer hatékonyságát. Ilyenkor stresszhormonok árasztják el a szervezetet, emiatt megemelkedik a vérnyomás és a vércukorszint, sőt még az emésztéssel is gondok lehetnek. Mindez hozzájárulhat szívbetegség, emésztési zavarok, autoimmun betegségek, de akár még cukorbetegség kialakulásához is.

Ezeknek az immunrendszerünket kihívások elé állító, összetett környezeti, életmód és étrend hatásoknak egy részét ki tudjuk szűrni, más részét nem.

Amit a káros hatásoktól és a kórokozóktól való félelem helyett mindannyian meg tudunk tenni, az a saját immunrendszerünk megismerése és az egészségünk tudatos karbantartása.

Természetes és kiegyensúlyozott életmódunk és étrendünk az immunrendszerünk erejének és jó működésének az alapja. Az étrend szerepét jól mutatja, hogy a béltraktus nemcsak a táplálék lebontásában és felszívásában játszik nagy szerepet, hanem a szervezet védelmében is. A test összes immunglobulin-termelő sejtjének 70-80%-a a bélnyálkahártyában helyezkedik el.  Az egészséges bélflóra a teljes értékű táplálkozás révén képződik, amely természetes, friss, rostos és a a fermentált probiotikus ételekben bővelkedik. Válasszuk ki gondosan az élelmiszereket, tároljuk és dolgozzuk fel, kombináljuk őket változatosan úgy, hogy minél több értékes, természetes tápanyaggal tápláljuk magunkat és szeretteinket. 

A kellőképpen erős immunrendszer, a vírus és baktériumfertőzéseknek való ellenállás a fizikailag, lelkileg és mentálisan egészséges ember természetes állapota.

Az immunrendszert támogató makrobiotikus rendszer

A makrobiotikus táplálkozási rendszer és holisztikus életmód egy életen át követhető. A folyamatosan változó és kihívásokkal teli környezetben is segít egészségesen tartani testünket és elménket. Egyszerű, természetes, tápanyagokban gazdag, élettel teli alapanyagokból, változatosan készült ételei erősítik az egész szervezetet, jó állapotban, kiegyensúlyozottan tartják az immunrendszert.

Világszerte ismertek kitűnő egészségi állapotukról az Okinawa kis japán szigetén hagyományos, természetes étrenden élő, 85-90 éves korukban is aktívan dolgozó idősek. Étrendjük az egész barnarizsen, zöldségeken, babféléken, természetesen fermentált szójatermékeken és gyümölcsökön alapul, ahogy a makrobiotikus rendszer is ajánlja. 

Az európai és amerikai makrobiotikus közösségekben általános, hogy a környezetükből kiemelkedő egészségi állapotban vannak azok, akik életmódként követik ezt a gyakorlatot.

Hasonlóak a hazai tapasztalatok is a makrobiotika kezdetei óta nálunk eltelt évtizedek alatt. Az étrend mellett az is fontos az immunrendszerünk egészségéhez, hogy az életmódunkat is tegyük lehetőségeink szerint természetesebbé.

Természetes életmód az egészségért

• Étkezzünk rendszeresen, napi 3 alkalommal, utoljára legalább a lefekvés előtt 3 órával. Az étkezés megkezdése előtt adjunk hálát az ételért és mondjunk rá áldást a hitünk szerint. Ha nincs kialakult szokásunk, akkor pl. „Legyen áldott ez az étel, aki adta és aki megeszi, szolgálja egészségünket és egyensúlyunkat.”
• A megfelelő reggeli a lassan felszívódó szénhidrátokkal nagyon fontos étkezése a napnak, ne hagyjuk ki. Ha kimarad a reggeli, akkor a vércukorszint leesik, erősödik az édességek iránti vágy, megnövekszik a kortizol stresszhormonszint, erősödik a szorongás, ami csökkenti az ellenálló képességet és a napi teljesítményt is.
• Rendezett és nyugodt környezetben étkezzünk. Ha feszültek vagyunk, akkor lazítsunk előtte irányított, tudatos, lassú, mély lélegzetvételekkel. Csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk. Csak akkor igyunk, amikor szomjasak vagyunk. Igyunk elegendő mennyiségű tiszta vizet minden nap, legkésőbb elalvás előtt 2-3 órával a megszakítás nélküli nyugodt alvás érdekében.
• Étkezés közben üljünk egyenes gerinccel. Kiemelkedően fontos az alapos rágás a jó emésztéshez és a tápanyagok feldolgozásához – különösen a szénhidrátok megfelelő emésztéséhez fontos, hogy a nyállal összekeveredjenek. Akkor nyeljük le a falatot, ha már folyékony állagú a megrágott étel.
• Együnk mértékkel, ameddig jól esik, fejezzük be, amikor már elég, de még nem ettük túl magunkat. Az étkezés végén köszönjük meg az ételt.
• Fürödjünk naponta, de kerüljük a túlságosan forró és hosszú fürdőket, mert kivonják az ásványi anyagokat a testünkből. Az immunrendszer erősítésére állapottól függően használhatunk hideg-meleg váltózuhanyt, amely méregtelenítő és élénkítő hatású és alkalmanként a szaunát.
• Az energiaáramlás gyengéd serkentésére dörzsöljük át fürdésnél a testünket hengerré össze hajtogatott, melegvizes törölközővel – amilyen melegen a bőrünk számára megfelel – legalább a kezünket, lábunkat és a fülünket, amíg kipirosodik a bőr. Dörzsöljük meg a törölközővel a szegycsontot a csecsemőmirigy felett, ez aktivizálja a csecsemőmirigy működését, ami hat az immunrendszerre is.
• A fogaink tisztítására használjunk természetes készítményeket, például zeolit por. Természetes, növényi tisztálkodó szereket, kozmetikumokat használjunk.
• Lehetőleg viseljünk természetes alapanyagú ruházatot, különösen alsóneműként, hálóruhaként és ágyneműként. Kerüljük a nagy, összeérő fém ékszereket az ujjakon, csuklón, nyakon vagy a testünk más részein, mert gátolják az energiaáramlást.
• Ha az állapotunk engedi, töltsünk rendszeresen időt, legalább hetente kétszer-háromszor mozogjunk a szabadban, töltsük fel magunkat D3-vitaminnal a mérsékelt napfényben, sétáljunk a fűben, a hóban, az erdőben, a vízparton a friss levegőn.
• Rendszeresen végezzünk fizikai gyakorlatokat, ami lehet séta, jóga, tánc, tornagyakorlatok, kerékpározás, kertészkedés, természetjárás, futás stb. Már napi félórás rendszeres mozgással növelhetjük a szervezetünk védekezőképességét.

•  Legyen az életünk része a rendszeres szellemi aktivitás és kreativitás is a nekünk kedves formában, pl. olvasás, tanulás, írás, komponálás, zenélés, szabás-varrás, sütés-főzés, rajzolás, festés, közösségi önkéntes munka, sakkozás, sudoku stb.
• Tegyünk nagy zöld levelű növényeket a szobába, hogy frissítsék és oxigénnel lássák el a levegőt.
• Szellőztessünk rendszeresen, nyissunk ablakot naponta, akkor is, ha hideg van odakint, hogy friss levegő jöjjön be.
• A citromból és a levendulából készült illóolaj nagyon jól fertőtleníti a levegőt és segíti a légzést.
• Tartsuk tisztán és rendben a lakást mindenhol, különösen azt a részt, ahol ételeket készítünk és tálalunk. A takarításhoz, mosáshoz, mosogatáshoz biológiailag lebomló, természetes szereket használjunk, amelyek nem mérgező anyagokból készültek, mint ecet, citromlé, só, mosószóda, szódabikarbóna stb.
• Vegyük a lehető legrövidebbre a televízió, a számítógép és a mobiltelefon használatát. Legalább óránként 5-10 percre álljunk fel a számítógép mellől, nyújtóztassuk ki a végtagjainkat, a gerincünket, mozgassuk meg a nyakunkat.
• A mély és pihentető, minőségi alvás érdekében korai, könnyebb vacsorát fogyasszunk és szellőztetett szobában, éjfél előtt menjünk aludni.
• Kerüljük a mikrohullámú sütőket, lehetőleg az elektromos tűzhelyeket is. A gáz a legelőnyöseb az energia minősége szempontjából ételkészítésre.
• Használjunk a főzéshez inkább öntöttvas, rozsdamentes fém, hőálló üveg edényeket, mint alumínium vagy teflonbevonatú fajtákat. Rozsdamentes fém edényben ne tároljunk ecetes vagy citromos ételt.
• Hallgassunk és énekeljünk vidám dalokat, zenéljünk, táncoljunk.
• Keressük azok társaságát, akikkel jól érezzük magunkat. Kezdeményezzünk és tartsunk fenn aktív levelezést a családtagokkal, barátokkal, ápoljunk jó kapcsolatot az emberekkel a környezetünkben.
• Tiszteljük mindenki életét, egyéniségét, szabadságát, adjunk elismerést az embereknek. Legyünk hálásak mindenért, amink van. Vegyük észre a világ szépségét és csodáit.
• Figyeljünk oda a gondolatainkra, folyamatosan arra irányítsuk őket, amit megélni vágyunk. Csendesítsük le az elménket rendszeresen irányított légzéssel, relaxációval, meditációval.
• Vizsgáljunk meg minden nehézséget, problémát vagy elutasítást, amivel az életünkben összeakadunk, tekintsük ezeket önmagunk visszatükröződésének és lehetőségnek a fejlődésünkre.

Kerülendő ételek az immunrendszer egészségéért

Immunrendszerünk egészséges működéséért teljesen hagyjuk el a szélsőséges állati eredetű ételeket, marha, sertés, csirke, tojás, tej és tejtermékek, vörös húsú halak, állati zsiradék, beleértve a vajat, joghurtot, jégkrémet, a sajtot, a zsíros és olajos ételeket.

A másik oldali szélsőséget, mint a finomított cukor, csokoládé, melasz, méz, egyéb egyszerű cukrok és ételek, amelyek ezekkel készültek, mesterséges édesítők, gyümölcslék, trópusi gyümölcsök, különösen télen. Kerüljük el az energia italokat, koffein tartalmú italokat, a fekete teát, kávét, a dobozos, üveges, szénsavas, cukros üdítőket, az erős fűszereket, az aromás stimuláló anyagokat, az ipari ecetet és az erős alkoholos italokat. Minden finomított és fényesített, fehérített gabona terméket, lisztet és az ebből készült ételeket.

A feldolgozott, ipari élelmiszereket, a genetikailag módosított, permetezett növényekből készült, konzervált, fagyasztott, jeges, besugárzással kezelt, vegyileg kezelt, adalékanyagokkal és színezékekkel készült, valamint a mikrohullámú sütőben és lehetőleg az elektromos tűzhelyeken elkészített ételeket.

Az immunrendszert támogató, általános makrobiotikus étrend

Az általános makrobiotikus táplálkozási irányelvek a mérsékelt éghajlati övben élő, az immunrendszerüket egyensúlyba hozni vágyó felnőttek számára készültek, az ételek alapanyagi és ételkészítési módja az évszakok váltakozásával módosul.

Ezen túlmenően egyénileg adaptálandó az adott személy konkrét egészségi állapota, környezete, neme, életkora, fizikai és szellemi aktivitása, személyes szükségletei szerint hozzáértő markobiotikus táplálkozási tanácsadó segítségével.

Immunrendszerünk egészségéért naponta fogyasszunk

• 50-60 %-ban egész gabonából – gluténmentes barnarizs, köles, hajdina, quiona, amaránt, zsenge kukorica, egyéni érzékenység szerint a zab, gluténtartalmú az árpa, búza, rozs – készült ételeket.
• 25-30 %-ban legyen a napi étrendünk része friss, bio zöldség – leveles zöldek, kerek és gyökérzöldségek sokféle módon elkészítve, a kinpira elkészítési mód – vékonyra vágva hirtelen sütve – különösen előnyös az immunrendszernek, kiemelkedőek a shiitake gomba, a hagymafélék, a fokhagyma, a brokkoli, a petrezselyemzöld, a leveles kel, a kelkáposzta, a sárgarépa, az édesburgonya
• 5-10 %-ban bab-, borsó és lencsefélék – azuki bab és a többi babféle, csicseriborsó, barna lencse, vörös lencse – és a természetes módon fermentált babtermékek – tofu, tempeh.
• 5 %-ban a kiegészítő ételek – a helyi idénygyümölcsök, magok, diófélék, fehér húsú halak, tengeri füvek, levesek és a természetes ízesítők

Immunrendszerünk egészségéért rendszeresen fogyasszunk

• természetes erjesztéssel, fermentálással készült savanyúságot, mint a savanyúkáposzta és rövidebb érlelési idejű préselt, gyúrt savanyúságokaz
• használjuk a természetes ízesítőket, a tengeri sót, citromlét, gyömbért, szójaszószt
• kevés tengeri füvet – kombu, wakame, arame, nori
• kevés fehér húsú halat heti 1-2 alkalommal
• kevés hidegen sajtolt természetes olajat – szezámmag olaj, olíva olaj – állapot függvényében teljesen elhagyjuk
• makrobiotikus italokat: bancha szár tea, citrom ital, gyömbér tea, csipkebogyó tea, zöld tea, pirított barnarizs ital,

Immunrendszerünk egészségéért kisebb mennyiségben, állapottól függően fogyasszunk:

• a helyi idény gyümölcsöket a szezonjukban mérsékelt mennyiségben, mint alma, áfonya, eper,
• pirított mag- és dióféléket – szezámmag, tökmag, napraforgó mag, lenmag, mandula, dió
• ritkábban fogyasszuk a koncentrált természetes édesítőket, mint a gluténmentes rizsszirup és a gluténtartalmú árpa maláta szirup

Az immunrendszerünktől azt várjuk, hogy megfelelően működve megóvjon bennünket a kórokozóktól, védje a szerveinket megakadályozva az autoimmun folyamatokat, a daganatok kialakululását gátolva támogassa a sejtmegújulási folyamatot. Sem akkor nincs egyensúlyban, amikor alul működik és nem véd meg bennünket a fertőzésektől, sem pedig akkor, amikor allergiákkal, autoimmun rendellenességgel vagy citokin viharral túlműködik.

Egészséges életmóddal és táplálkozással nagy esélyt adunk magunknak arra, hogy kihívásos időszakokban is elkerüljük a nehéz helyzeteket. Immunrendszerünk megfelelő működése védelmet jelent számunkra, segítségével szerevezetünk öngyógyító folyamatai aktiválódnak. Az immunrendszer megfelelő működéséért fontos a bélflóra egyensúlya, az emésztőrendszer, a máj, a vese, a lép, a nyirokrendszer, a szív és érrendszer, a hormonrendszer, a csontok, az idegek, az izomzat és a bőr egészsége. Fontos ehhez a megfelelő vitamin, ásványi anyag és nyomelem bevitel a változatos és természetes tápanyagokból, a rendszeres testmozgás és az általános személyi- és élelmiszer higiénés előírások betartása is.

A gyenge immunrendszer gondolkodási és lelki okainak megoldására is figyeljünk oda.  A hosszú időn át elfojtott, fel nem dolgozott érzelmek, traumák, a káros gondolatminták és megélési módok gyengítik az immunrendszert, megbetegítik a testet. A fel nem dolgozott sérelmek hatnak a hormonrendszerre, ami betegségekhez vezethet. Az immunrendszer, az idegi és a hormonális rendszer ugyanis közös hálózatként működik. A központi idegrendszer befolyásolja az immunrendszer működését, de az immunrendszer is képes az egész központi idegrendszer szabályozását megváltoztatni.

Mi mindennel támogathatjuk az immunrendszerünk megfelelő működését, hogy elláthassa hármas feladatát a járványos időszakban is?

Stresszkezelő technikákkal, mint a relaxáció, a tudatos légzés, a meditáció, a jóga. A lelki gondok, a megélési módok megoldásával, a pozitív és hálás életszemlélettel, a megoldások és a lehetőségek keresésével. Számunkra kedves elfogaltságokkal, harmonikus zenével, tánccal, humorral, jó nevetésekkel, szeretetteli családi és a baráti kapcsolatokkal, rendszeres testmozgással a friss levegőn, elegendő tiszta víz ivásával, a pihentető, minőségi alvással, természetes életmóddal, kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag ételekkel és italokkal. A megfelelő higiénia is fontos, csak tiszta kézzel nyúljunk az arcunkhoz, a szemünkhöz és a szánkhoz, ha tüsszentünk vagy köhögünk, akkor minden esetben takarjuk el zsebkendővel vagy a karunkkal a szánkat.

Gyermekeink egészségéhez és erős immunrendszerük kifejlődéséhez is létfontosságú a szeretetteljes családi környezet, az életkoruknak megfelelő, változatos és egészséges étrend, a rendszeres táplálkozás, a napi kellő mennyiségű és formájú folyadékbevitel, az elegendő és minőségi alvás, az örömteli játék, a szellemi és fizikai aktivitás, a gyermekkorban elkezdett rendszeres sport az erős csont és izomrendszer, az állóképesség és fizikai erőnlét, valamint az egészség-tudatos életmód kialakításához. 

Az egészséges táplálékok gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, mérsékelik az oxidatív stresszt a szervezetben, megnövelik az antioxidáns szintet és harmonizálják a bél mikrobiomját is. Az értékes, természetes ételekből normál esetben az egészséges ember fedezni tudja szervezete tápanyagszükségletét és ezek ilyen formában tudnak a legjobban hasznosulni a szervezetben. Minnél több élettel teli, növényi eredetű ételt tartalmaz az étrendünk annál erősebben müködik az immunrendszerünk.

A modern ipari élelmiszerek, a gyorséttermek rohanó világában hatalmas szükség van a tudatos, természetes és változatos étkezésre. Az egyoldalú étrend hosszabb távon rontja az immunrendszer hatékony működését. Étkezzünk tehát nem csak megfelelően, hanem változatosan is, ezzel megyünk a legtöbbre. A tudatos és változatos étrend támogatja az immunfolyamatokat, elősegíti az immunsejtek jó elosztását és szervezettségét, fontos tápanyagokat szolgáltat az immunrendszer megfelelő működéséhez.

Az immunrendszer működéséhez fontos vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek természetes forrásai

• Béta-Karotin: antioxidáns, hozzájárul a bőr és a nyálkahártya épségéhez és regenerálódásához, növeli a T-limfociták számát, forrásai a sárgarépa, friss és aszalt sárgabarack, sütőtök, édesburgonya, cékla, csicsóka, kukorica, gabona csírák, a testünk ezekből az éppen szükséges mennyiségű béta-karotint alakítja át A-vitaminná túladagolás nélkül.
• B-vitamin csoport:
• B1: szójabab, teljes kiőrlésű gabonák, gabona csírák, magok, hüvelyesek, diófélék, petrezselyem, fokhagyma, újhagyma,
• B2: búzakorpa, zab, kukorica,gabonacsírák, petrezselyem, metélőhagyma, káposzta szójababtermékek, diófélék, aszalt gyümölcsök, gomba, fehér húsú hal
• B3: teljes kiőrléső gabonák, zöldségek, hüvelyesek, lencse, mogyoró, fehér húsú hal
• B6: cékla, káposzta, fokhagyma, teljes kiőrléső gabonák, rizs, zab, búzacsíra,  fehér húsú hal, napraforgómag, mák
• B9 (folsav, vas): alapvető a vér minőségéhez, a vörösvértestek megfelelő képződéséhez, az ellenállóképességhez, fontos a vas felszívódásához a természetes C-vitamin is, a folsav forrásai: vöröslencse, barnalencse, fehér bab, vese bab, csicseriborsó, tofu, vargánya gomba, brokkoli, karalábé, karfiol, kelbimbó, petrezselyemzöld, fehérrépa, sárgarépa, cékla, avokádó, mák, dió, mandula, mogyoró, áfonya, ribizli, fekete szeder, csipkebogyó, homoktövis, az egész gabonaszemek, a teljes kiőrlésű gabonatermékek, zabpehely,
• B10: zöldségek, saláta, sárgarépa,
• B12: erjesztett, fermentált babtermékek, fehér húsú halak, teljes kiőrléső gabonák,
• B17: mandula, zöld búzafűlé
• Bioflavonoidok: (P-vitamin) zöldségek és gyümölcsök a forrásai, növényi antioxidánsok és szerepük fontos a C-vitamin felszívódásában
• C-vitamin: antioxidáns, segít a szabadgyökökkel szembeni védelemben, sejtvédő, fokozza a kollagén képződést, segíti a sebek, a fogínyvérzés, a nátha gyógyulását, csökkenti a vér koleszterinszintjét, segíti a vas beépülését, vírusellenes hatású, fokozza az immunrendszer működését, forrásai: citromlé, savanyú káposzta, vörös káposzta, brokkoli, bogyós gyümölcsök, cseresznye, aszalt gyümölcsök, petrezselyemzöld, saláta, torma, cékla, póréhagyma, lilahagyma, fokhagyma, karalábé, csipkebogyó, homoktövis
• Cink: segíti a T-limfociták érését és aktivitását, támogatja az inzulin termelését, valamint a vér sav-bázis egyensúlyát, forrásai: búzacsíra, lenmag, tökmag, dió, szezámmag, tahini szezámmagkrém, csicseriborsó, babfélék, lencsefélék, miszó, fehér húsú hal,
• D-vitamin: előmozdítja a fertőzésekkel szemben védelmet biztosító fehérvérsejtek termelődését, forrása a mértékletes napozás, ételként a napon szárított shiitake és vargánya gomba, szardínia, makréla, tonhal
• E-vitamin: olajos magok és diófélék, tökmag, mandula, dió, hidegen sajtolt növényi olajok, természetesen fermentált szójatermékek, egész gabonák és teljes kiőrlésű gabonatermékek, búzacsíra
• Kalcium: az erős csontokért, forrásai dió, mandula, mogyoró, mák, gesztenye, babfélék, lencsefélék, fermentált szójatermékek
• Magnézium: hüvelyesek, mag- és diófélék, tökmag, napraforgó mag, mandula, dió, kelkáposzta és egyéb zöldek, teljes kiőrléső gabonák, zabpehely, búzakorpa, hering
• Mangán: segíti a B1 vitamin beépülését is, forrásai a leveles zöldek, borsófélék, fehérrépa, dió, mogyoró, mandula,
• Omega 3 zsírsav: gyulladásgátló hatású, támogatja agyunk jó működését is, a fehér húsú halak, szardínia, makréla, tonhal, az olíva olaj, lenmagőrlemény, dió, avokádó, repceolaj
• Réz: teljes kiőrlésű gabonák, babfélék, aszalt szilva
• Szelén: hozzájárul az antitestek számának a növekedéséhez, a védelemhez a környezeti és étrendi okokra visszavezethető oxidatív gyököktől, forrásai az egész és teljes kiőrlésű gabonák, barnarizs, zab, brokkoli, zöldségek, spárga, napraforgómag, búzacsíra, zabkorpa, vöröshagyma, fokhagyma, tonhal, gombák, dió

Néhány kiemelkedő természetes alapanyag az immunrendszer támogatására

• A nyirokrendszert, a lépet erősítik, a stabil vércukorszintet segítik: köles, barnarizs és az édes ízű zöldségek keveréke: sütőtök, káposzta, hagyma sárgarépa, az édes zöldségek főző leve is édes zöldség italként, a kerek zöldségek is segítik a jó vércukor egyensúlyt.
• A DNS-t legjobban újjáépítő táplálékok: egész bio gabonák és magfélék, a barnarizs, a köles, az árpa a legfontosabbak, követi őket a szezámmag, a sütőtök magja és a napraforgó mag, főve és enyhén szárazon pirítva, sokféle módon elkészítve.
• Meleget, energiát adó, erősítő gabonák: köles, kerek szemű barnarizs, hajdina, hajdina tészta (soba)
• Az életerőt növelik és az emésztést segítik barnarizs, gyökérzöldségek: bojtorján, sárgarépa, gyermekláncfű, fehérrépa, jégcsapretek, kuzu
• A reproduktív szervek erősítésére: azuki bab, csicseriborsó
• A gyulladások csökkentésében hatékony segítők: a stresszoldó módszerek, a rendszeres mozgás és a  gyulladást okozó ételek elhagyása mellett a következők fogyasztása: sárgarépa, zöldborsó, brokkoli, karfiol, káposzta, kelkáposzta, leveles zöldségek, salátafélék, szárzeller, uborka, hagyma, avokádó, olíva olaj, olívabogyó, lenmag, dió, alma, körte, szeder, áfonya, ribizli, eper, cseresznye, szilva, kurkuma, gyömbér, fahéj, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, citrom ital, csipkebogyó tea, gyömbér és kurkuma tea, zöld tea

• Lúgosító hatásukkal segítik a bélflóra egyensúlyt, feltöltik a testet ásványi anyagokkal, ezzel támogatva az immunrendszert: petrezselyemzöld, szárzeller, uborka, jégcsapretek, sörretek, reteklevél és szár, újhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, snidling, gyermekláncfű, fejes saláta, endívia, zöldség csírák, sárgarépa, fehérrépa,  édesburgonya, cékla, kelkáposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, karalábé, zöldbab, zöldborsó, cukkíni, nyári tök, shiitake gomba, köles, quinoa, hajdina, csöves kukorica, gabona csírák, gesztenye, alma, málna, eper, dinnye, sárgabarack, citrom, tökmag, mandula, olíva olaj, olíva bogyó, avokádó, gyömbér, miszó, szójaszósz, tofu, tempeh, agar-agar, bancha szár tea
• Zöld búzafűlé: néhány napos búza hajtás zöldjéből készül, rendkívül gazdag klorofilban, segíti a sejtek oxigénfelvételét, javítja az anyagcserét, segíti a szervezet méregtelenítő folyamatait, a regenerációt, fokozza az immunvédelmet, lassítja az öregedési folyamatokat, magas B-17 vitamin tartalma hozzájárul ahhoz, hogy az ép sejtek tápanyaghoz jussanak és a dagnatos sejtek lebomoljanak. 
• Probiotikus baktériumokkal a bélflórát segítő természetesen fermentált élelmiszerek: Az emésztőrendszer a szervezet mikroflórájának közponja, innen származik az immunrendszer védelmének nagy része.  Erejéhez hozzájárulnak a probiotikus baktériumok, amelyeket a természetesen fermentált élelmiszerekkel fogyasztunk, mint a savanyú káposzta, egyéb fermentált zöldség savanyúságok, fermentált babtermékek mint a miszó, szójaszósz, tofu, tempeh és natto.
• Miszó és a szójaszósz: erősíti a májat, a lépet, véd a fertőzésektől, a mérgezésektől, semlegesíti, csökkenti a radioaktív sugárzás fizikai testre gyakorolt hatását. A miszó leves a városi szmogban élők gyógyító étele, lúgosító hatású, jót tesz elsavasodásnál és fertőzött állapotban és fertőzés megelőzésére.

• Tengeri füvek: erős méregtelenítő hatásuk van, sok ásványi anyagot adnak, kombu: a szexuális energiáért és hüvelyesek gázképző hatásának a csökkentésére, aramre: a fáradtság és vérszegénység ellen hijiki: a csontokért és az emésztésért
• Az áldásos shiitake gomba: magas a fehérje, kálium és cink tartalma, napon szárított formájában a D-vitamin tartalma is, kitisztítja a testből az állati ételekből származó sót, csökkenti a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást, a testhőmérsékletet, vírus és baktériumellenes, segít gyulladásoknál, erősíti az immunrendszert.

• Az áldásos fokhagyma: hagyományos segítség a fertőzések leküzdésében, a világháború alatt a levét a sebekre csepegtették, hogy ne fertőződjenek el – innen ered az orosz penicillin elnevezés – már  Hippokratész is kezelte vele a megfázást, ajánlotta az emésztés javítására és féreghajtásra is. Baktérium és gombaölő, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, alkalmazzák a vírusok, baktériumok által okozott gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén, a vér-zsírszint csökkentésre és véralvadás gátlásra is, a benne lévő allicin segíti a légutak tisztulását. Növeli a fehérvérsejtek számát, képes a T és B-sejtek képződését elősegíteni a makrofág és NK-sejt aktivitást fokozni, ezáltal az immunrendszer működését befolyásolni, immunerősítő hatású. Használjuk felvágva, zúzva vagy apróra reszelve sokféleképpen nyersen az ételekben az immunrendszerünkért.
• Brokkoli:  jelentős a C- és K-vitamin, cink és szelén tartalma. Gőzölve tudjuk benne a legtöbb értékes tápanyagot megőrizni. Sok értékes élettani hatással rendelkezik, antibiotikus, gyulladáscsökkentő, csökkenti az oxidatív stressz káros hatását, segíti a sejtek méregtelenítő folyamatait, a szem egészségének megőrzését, az LCL-koleszetrinszint csökkentését, javítja a szervezet védekezőképességét. 
• Alma: az élelmi rostokban és vízben is gazdag almában található pektin nevű vegyület prebiotikus hatású, ezzel támogatja az emésztőrendszert, az immunrendszer elsődleges védvonalát, antioxidánsai támogatják a csontok egészségét, fitten tartja az agyat, a nyári melegben kellemesen hűsítő hatású
• Citrom: magas C-vitamin tartalma segíti a fehérvérsejtek termelődését, ezzel támogatja az immunrendszert.
• Fekete áfonya: tele van antioxidánsokkal, hasznos légúti fertőzések esetén, erős vírusölő hatása van és nagyon jót tesz a memóriának, fitten tartja az agyat
• Csipkebogyó: értékes helyi C-vitamin forrás – hússzor több van benne mint a felkapott goji bogyóban – szárított formában télen is rendelkezésünkre áll. Serkenti a vese és az epe működését, támogatja az immunrendszert. Fontos hogy ne tegyük forró vízbe, amivel elveszítené a C-vitamin tartalmát. Mossuk meg, forraljuk fel a vizet és hagyjuk lehűlni legalább 50 oC alá, testhőmérsékeltűre és ebben áztassuk 3 órán át a bogyót, este is beáztathatjuk a másnap reggeli italt.

• Homoktövis: a sárga bogyónak kiemelkedően magas a C-vitamin tartalma, értékes antioxidáns, karotinoid vegyületeivel immunerősítő hatású. Cukormentes teaként, homoktövis velő és lé formájában is fogyasztható. A C-vitamin tartalmának a megőrzéséért 50 oC fölé ne melegítsük.

Néhány fűszer az immunrendszerért

• Oregánó vagy szurokfű: a mediterrán ételek jellegzetes fűszere, antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, hatékony a kalici vírusok ellen a gyomor és bélpanaszoknál, nyugtató, segít menstruációs fájdalmaknál, a felső légutak és a hörgők megtisztulásában, a nyák feloldásában, ne főzzük sokáig. Teája jó hurutoldó, köptető, köhögéskor hasznos lehet.
• Kakukkfű: ősi fűszer, a mediterrán és a francia konyha mellett a hazainak is része, erős fertőtlenítő, baktérium és gombaölő, immunerősítő, segíti az emésztést, légúttisztító, segít feloldani a nyákot, tisztítani a hörgőket, enyhíti a köhögést és a torokfájást, vízhajtó, javítja a vérkeringést, segíthet izomgörcsöknél, menstruációs fájdalomnál, intenzív ízű, mértékkel adagoljuk, teaként ne főzzük túl sűrűre, mert akkor keserű. Jót tesz az alkohol és dohányzásról való leszokás időszakában is az elvonási tünetek enyhítésére.
• Majoránna: szélhajtó, gyomorerősítő, idegnyugtató hatású, nyákoldó, görcsoldó, köhögéscsillapító, nem javasolt magas vérnyomásnál, aromás erős
• Bazsalikom: évezredek óta használt vírusellenes, nyugtató és gyomorerősítő hatású, a sütés és főzés végén adjuk az ételhez, hogy aromáját megőrizze.
• Rozmaring: a memóriát és az agyműködést serkenti, javítja a vérkeringést, segíti a koncentrációs képességet, az ellazulást stresszes helyzetben, javítja a hangulatot, gyulladáscsökkentő, görcsoldó, epehajtó, a korpás hajra készült samponok egyik alapanyaga, kesernyés ízű, kevés kell belőle
• Köménymag: elősegíti a gyomornedv kiválasztást, szélhajtó, bélfertőtlenítő, baktérium és gombaölő hatású, nem csak nagyszüleink gyógyító köménymagos levesében, hanem nagyon sokféle ételben felhasználható
• Boriskafű: alkalmas a bors helyettesítésére az érzékeny gyomrúak számára, jót tesz alacsony vérnyomásnál, gyomorrontásnál, a felfúvódás csökkentésére a hüvelyesek ételekhez
• Lestyán: fokozza az immunrendszer aktivitását, vizelethajtó, gyomorerősítő, segít a vírusok leküzdésében, nem javasolt állapotosan és vese alul működésnél
• Kapor: gazdag A-, B- és E-vitaminokban, kalciumban, vasban rézben, magnéziumban, cinkben, foszforban és folsavban, teája vízhajtó, használják felfúvódás, emésztési zavarok, hányinger, álmatlanság, fejfájás, fogínygyulladás enyhítésére, a tejképződés serkentésére, mikroba ellenes hatása vetekszik a fokhagymáéval. Az uborka, a nyári tökfélék és a cukkíni elmaradhatatlan fűszere, a tejmentes étrendben tofu helyettesíti a túrót, akár sósan akár citromhéjjal és rizssziruppal édesen készítjük el a tofut, remekül illik hozzá a kapor.

• Kurkuma: gomba- és vírusölő, antioxidáns, gyulladáscsökkentő, kurkumin tartalma nagyon jót tesz az ízületeknek, a látásnak, a májnak, szép színűre festi a csicseriborsó levest, gyömbérrel együtt gyógyital is készíthető belőle
• Gyömbér: immunerősítő, segíti a felső légúti fertőzések megelőzését, köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentő, használják gyomorbántalmaknál, hányingernél, csökkenti a koleszterinszintet, fokozza vérkeringést, izzasztó, melegítő hatású
• Fahéj: antioxidáns, emésztést javító, jót tesz a vércukor egyensúlynak, a hangulatnak és a bőrnek