A csírákról
A csírák az évszakhoz igazodóan a magból kihajtó új növények sarjadásával hozzák az elképesztő fiatal energiát szervezetünknek. Növekedési szakaszuk elején vannak, mint a gyermek, aki előtt még hosszú út áll.
Ilyenkor tele van erővel. Rengeteg vitamin, ásványi anyag, nyomelem, enzim van természetes módon, természetes formában, természetes összetevőkben. Pont olyan mennyiségben, ami az élet létrehozásához és fenntartásához szükséges, melyet szabad szemmel is megfigyelhetünk amikor a magból kialakul.
A mag csíráztatáskor a benne található enzimek aktiválódnak és segítségükkel az összetett szénhidrátok egyszerű szénhidrátokra, a fehérjék aminosavakra, a zsírok nagyrészt zsírsavakra bomlanak. Ezek az átalakulások a szervezetünk számára nagyon jó hatással bírnak.
A csírákat általában nyersen fogyasztjuk, egy-két evőkanállal a szendvics, leves vagy a főfogás tetejére szórva. Emellett persze lehet csírasalátaféléket is készíteni pl. mungóbabból, amikor kissé megblansírozzuk, ízesítjük (akár ecettel, citrommal), megsózzuk és a főfogáshoz saláta-savanyúságként fogyaszthatjuk.
Akik táplálék allergiásak a gluténra, azoknak nem javasolt a búza csíra fogyasztása.
Az ásványi anyagok a szervezet által jobban hasznosítható nagyrészt vízben oldható ásványi sókká alakulnak. A többszörösen telítetlen zsírsavak (linolsav, linolénsav) is megtalálhatók bennük. Ezeket a zsírsavakat nevezik nélkülözhetetlen esszenciális zsírsavaknak. Hiányuk bőrgyulladást, bőrkiütéseket okoz. Az átalakulás során többféle vitamin keletkezik, például nagy mennyiségű B- és C-vitamin továbbá A-, E-, K vitamin stb.
A növényi eredetű élelmiszerek közül a csíráztatott lucernamag például B12-vitamint tartalmaz, ami növényekben ritka és nélküle elképzelhetetlen az emberi élet.
A csírák kezeléséről
Fontos figyelmeztetés!
Természetes, hogy vágyunk a tavasz friss új hajtásaira és a csírákra nyersen. Viszont ezeken sokféle baktérium található, amelyek vízzel nem moshatóak le! A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy mindig marad rajta, csak csökkenthető a növényen található mikroorganizmusok száma. Ezek között található pl. E coli, szalmonella és más patogén baktériumok. Ezek veszélyesek lehetnek.
Ezért javasolom, főleg akiknek bélpanaszaik (pl. puffadásuk) van, hogy ecetes vízben áztassák 3 percig a nyers csírákat, a zöld leveleseket (madársaláta, rukkola, salátaboglárka, pitypang vagy csalánlevél).
3 perc behatási idő van az ecetes áztatásnak. Ezután lehet lemosni sós tiszta vízzel és lecsöpögtetni. Ezzel beáll az egyensúly.
Nem élhetünk steril béllel, a bélbaktérium közösségnek ki kell alakulnia gyerekkorban. Ez régen élethossziglan fennmaradt, mivel háztáji forrásból táplálkoztak. Most sok égövidegen baktériumok és gombák potenciális veszély forrás lehet.
Az antibiotikum rezisztens törzsek (baktériumok) szintén lehetnek a nyers hőkezeletlen csírákon és zöld leveles vagy nyers zöldségeken.
Forrásban lévő vízbe téve néhány percre lemosódik és elpusztulnak ezek a toxin termelő élőlények és fertőzést okozó baktériumok. Emellett a vitamin tartalom is megmarad.
Csírázáskor a növény a csírát védő kártevők ellen a (csírát védő cukor fehérjéket, enzimeket) anyagokat aktiválnak, amelyek a kártevőkkel szemben védik a csírákat és az embernél is mutathat allergén reakciókat. pl. hasmenés, puffadás, hányás, rosszközérzet.
Mi szükséges a saját magunk általi csíráztatáshoz?
A tavasz a természetes időszaka a csíráknak a mérsékelt éghajlati övben. Csíráztathatjuk mi magunk is étkezési célra az élő makrobiotikus alapanyagokat, magokat. Az egész magok megfelelő körülmények között egész évben képesek a csírázásra.
Csíráztatásra használjuk a gabonaféléket, a hüvelyeseket, az olajos magvakat, valamint a zöldségfélék, füvek magjait (lucerna, vörös here, retek, zsázsa, mustár, brokkoli, hagyma, stb.)
Arra feltétlenül ügyeljünk, hogy csak az emberi táplálkozás céljára árusított magvakat szabad csírázatni és étkezésre felhasználni. Szigorúan tilos a vegyszerrel, kémiai eljárással kezelt, csávázott vetőmagot étkezésre csíráztatni, ezek csak a vetésre alkalmasak.
Van egyszerű eszköz, egy többszintes kerek csíráztató edény erre a célra praktikusan, emeletesen kialakítva. Alul egy zárt rész, erre tesszük egymásra az alul pici lyukakkal ellátott edénykéket. A lyukakon át szellőznek a magok és folyik le közöttük az öntözésre, lemosásra használt víz. Ez összegyűlik az alsó tálkában, amiből pedig kiöntjük a magok lemosása után.
Csak ép egész magvak csíráznak ki, a feles borsó, a csiszolt gabona, de a hántolt napraforgó és hántolt tökmag sem. A magokat vizsgáljuk át, a törött és idegen szemeket távolítsuk el és hideg vízben mossuk meg, majd áztassuk be őket vízbe (kb. 3 órára) hogy megduzzadjanak. Ez után az áztató vizet leöntjük, leöblítjük a magokat, majd az emeletes csíráztató edény tálcájára terítjük és szellős, a magtól függő hőmérsékletű (17-21-30 oC között) helyre tesszük a csíráztató edényt.
A magok (fajtától függően) napi 2-3-4 alkalommal hideg vizes leöblítést igényelnek. Ne halmozzunk túl sok beáztatott magot egy tálcára, mert hely kell nekik a növekedéshez. Naponta mossuk át, friss vízzel a magokat amikor csíráztatunk. A kikelt csírákat is naponta mossuk meg a csíráztatás alatti időszakban. Cseréljük le a vizet róla, mert könnyen megpenészedhetnek.
Ha a szellős hely és a lemosások mellett is megpenészednek a magok, akkor feltétlenül ki kell dobni és a tálkákat a következő csíráztatás előtt ecetes vízzel kimosni, majd forró vízzel átöblíteni.
A csírázatáshoz tehát megfelelő mag és hőmérséklet, víz, ázatás, szellős hely, napi néhányszori lemosás, és idő szükséges.
Sötétben is kicsíráznak magok, akkor a B2-vitamin tartalmuk magasabb, a színük viszont világos marad. Ha több fényt kapnak, akkor zöldek lesznek, magasabb a C-vitamin és klorofiltartalmuk.
A csírák tárolása és fogyasztása
A felhasználástól függ, hogy milyen stádiumban fejezzük be a mag csíráztatását. A salátákhoz a kevésbé rostos fiatal csírákat használjuk fel, a főtt ételekhez a fejlettebb csirákat.
Ha többet csíráztattunk, mint ami frissen elfogy, akkor hűtőszekrényben letakarva 1-2 nap alatt felhasználhatók még. A sütőben vagy az aszaló-szárító gépben nagyon alacsony hőmérsékleten kiszáríthatók, így azonban veszítenek az értékeikből és a frissességükből. Ez után zárható befőttes üvegbe vagy zsákocskába téve hűvös és száraz helyen tárolhatók és kávédarálón vagy mozsárban megőrölve növelhetik a főtt vagy sült ételek tápértékét. A hüvelyesek csírájának lisztje legalább 15 perc hőkezelést igényel.
A héjasan csíráztatott magvakról (napraforgó és tökmag) az étel elkészítését megelőzően a héjakat el kell távolítani.
Nyersen fogyaszthatók a gabonák, az olajos magvak és a fűfélék, fűszerek és zöldségfélék csírái. A hüvelyesek közül a csicseriborsót és a zöldborsót mindenképpen legalább 15 percig hő kezelni kell, mert ezek olyan hőérzékeny enzimeket tartalmaznak, amelyek nyersen emésztéskor más enzimek munkáját gátolják.
A lencse és a mungóbab csírát salátákhoz használják, ezeket csak nagyon rövid idegig elég hő kezelni. Kiváló erre a célra a wock (félgömb formájú vasból készült sütő edény) a kínaiak kitűnő hirtelen sütés módszerével, amikor gyorsan 2-3 perc alatt kevergetve sütnek, így számottevő károsodás nélkül melegíthetők fel a csírák is. Lehet őket vízben főzni, vízben és/vagy olajon párolni, olajban sütni és sütőben sütni.
A kicsírázott magokból finomabbnál finomabb, a szervezet által könnyen feldolgozható formává alakított, vitaminokban, ásványi sókban és fehérjékben gazdag ételek készíthetők:
- kerülhetnek levesekbe,
- megfőzhetők főételek részeként,
- salátákat készíthetünk velük,
- friss csírákat tehetjük a reggeli gabona kására,
- gőzölt kenyérre a különféle krémek tetejére,
- de még friss árpacsíra italt is készíthetünk (nem csak alkoholos sört).
Az alábbiakban megtalálható, hogy az egyes csírák milyen értékes tartalommal rendelkeznek
| Magfajta | Vitamin és ásványi anyag tartalom |
| Búza | B2-, B5- vitamin, nikotinsav amid/P-vitamin, E-vitamin, vas, foszfor, magnézium és cink |
| Árpa | B1-, B2-vitamin. nikotinsav amid, D- és E- vitamin, vas, foszfor, cink, magnézium |
| Zab | A-, B1-, B2-vitamin, nikotinsav amid, D- és sok E- vitamin, foszfor, vas, rész, fluor, cink, magnézium, kalcium |
| Rozs | B1-, B2-, nikotinsav amid, E-vitamin, magnézium, foszfor, vas, fluor, |
| Rizs | B1-, B2- C-vitamin, A-vitamin provitaminja, kálium, vas, magnézium, foszfor, kalcium |
| Kukorica | A-, B1-, B2- vitamin, nikotinsav amid, E-vitamin, vas, foszfor, mangán, cink, kalcium, magnézium |
| Köles | A-, B1-, B2-, C-, sok E-vitamin, kálium, kalcium, réz, magnézium, vas, foszfor, fluor, |
| Hajdina | B-, és C-vitamin foszfor, kalcium, kálium réz, magnézium vas és sok lizin |
| Zöldborsó | B-1, B2- C-vitamin kalcium, foszfor, magnézium réz, mangán, cink, vas |
| Bab | B1-, B2-, C-vitamin, vas, foszfor, kalcium, magnézium, kálium, rész, mangán, cink |
| Csicseriborsó | A-, B1-, B2- nikotinsav amid, C- és E vitamin, foszfor, cink, mangán, kalcium sok vas |
| Szójabab | A-, B1-, B2-, nikotinsav amid, C-, E-, U-, K-vitamin, vas, kalcium, cink, kálium, foszfor, magnézium réz, mangán |
| Mungóbab | B és C-vitamin, sok fehérje |
| Lencse | A-, B1-, B2-, nikotinsav amid, sok C-vitamin, vas, foszfor, cink, mangán, magnézium, kalcium nátrium réz |
| Szezámmag | A-, B1-, B2- nikotinsav amid, C- és E-vitamin, lecitin, magnézium kalcium foszfor |
| Napraforgómag | A-, B1-, B2- vitamin, nikotinsav amid, C-, E-, F-vitamin, vas rész, mangán, foszfor, kálium, kalcium magnézium cink, kobalt jód klór |
| Lenmag | E-, F-, K vitamin kalcium, foszfor, magnézium réz, vas |
| Lucerna | A-, B- és sok C-vitamin, D-, E-, G és K- vitamin, vas, foszfor és B12- vitamin, L-borostyánkősav és sok fehérje |
| Zsázsa | A-, C-, E-vitamin, béta-karotin, szelén, |
| Görögszéna | A-, C-vitamin és vas |